A politikai szereplőkről szokás zsigeri indulattal, szokás pátosszal és szokás normálisan beszélni. Ki-ki vérmérséklete szerint. Minden bizonnyal az RMDSZ főtitkára által ma bejelentett matricázós akció is kivált egyesekben némi indulatot (http://lapszemle.ro/2012/03/20/ez-a-mi-munkank-erdely-szerte-tobb-mint-tizezer-matricat-helyez-el-az-rmdsz/), pedig nem kellene. Ez a dolgok természete egy többszereplőssé váló politikai színtéren, mindenki elmondhatja, mit tett az elmúlt négy évben, és elmondhatja azt is, hogy mit fog tenni.
Hogy ki mit tett, azt lehet színezni, lehet szépen tálalni, de a tények tények. Tehát ha egy választott politikus négy éven keresztül nem csinált semmit, tehát, mondjuk, úgy képviselt egy várost a megyei tanácsban, hogy három és fél éven keresztül a város érdekében egyetlen tanácshatározat-tervezetet sem terjesztett elő, csak felvette a tiszteletdíját meg a benzinpénzét, és közben szórakoztatta feljelentgetéseivel, perlekedéseivel a közvéleményt, na, szóval az ilyen politikus az elkövetkező hetekben nehéz helyzetbe kerül. De aki dolgozott, aki tette a dolgát, az szerintem most nyugodtan állhat választói elé, hogy megméresse magát. Természetesen mindannyian a választók kezében vagyunk, tehát ha van egy jobb, egy hitelesebb vetélytárs, akkor az emberek arra szavaznak. Ezeket mind azért írom, hogy minden politikust, pártállástól, pozíciótól függetlenül, arra biztassak, számoljon be arról, amit tett, mondja el, hogy mit miért tett. Az internet világában ezt bárki megteheti, nem kell hozzá televízió, újság. Tudom, sokan ezt dicsekvésnek tartják, és nem helyeslik, pedig a jövőre vonatkozó ígéretek igazából a nyújtott teljesítmény, az elért eredmények alapján ítélhetők meg. Tehát aki az elmúlt három és fél év alatt nem volt képes sikeresen pályázni uniós forrásokra, kormányzati forrásokra, az valószínűleg a következő négy évben sem lesz képes. Aki az elmúlt négy évben nem gyarapította a közösségi vagyont, csak eladósított, elprivatizált, az valószínűleg ezt a rossz szokását folytatja a következő négy évben is. Ezért mondom azt, hogy fontos a ciklus vége felé az, hogy a politikusok beszámoljanak teljesítményükről. És egyébként is, szerintem az eredményeket nem kell szégyellni, ugyanakkor a hibákat sem kell eltussolni, hanem tanulni kell belőlük. Ha nem alakul ki normál hangvételű közvita egy településen, egy megyében arról, hogy politikai téren mi volt jó és mi volt rossz az elmúlt négy évben, akkor azzal mindenki veszít.